Kézikönyv

Általános

Az E-Solver EKM O1.0 program projekt kezelésre, adat rögzítésre, a számításokat végző alprogramok futtatására és az eredmények összegzésére szolgál. A program az eredményeket .csv kiterjesztésben menti, melyeket Office felületen lehet tovább feldolgozni, a hiteles tanúsítvány alátámasztó részeit létrehozni.

Az E-Solver EKM O1.0 program alatt futó számításokat végző alprogramok

E-WATT ST

Épület határolószerkezetinek számítására fejlesztett ún. kis elemszámú módszert használó program. (Nem tipikus rétegrend megadási módszert követ.) Összetettebb szerkezetek számítására és nem sík felületek számítására is alkalmas.

E-WATT HS

Hőigények, hőszükségletek számítására alkalmas alprogram, ami a határoló szerkezetek, a légcsere, a sugárzási hatások figyelembe vételével számol. Fűtési, hűtési hőigényt, fajlagos hőátbocsátási értéket lehet benne meghatározni.

E-WATT HE

Fűtési energia igényének számítására szolgáló alprogram, az EKM egyszerűsített módszertanának megfelelően számol.

E-WATT-HV

HMV előállítás energia igényének számítására szolgáló alprogram, az EKM egyszerűsített módszertanának megfelelően számol. 

E-WATT-AS

Szellőzés energia igényének számítására szolgáló alprogram, az EKM egyszerűsített módszertanának megfelelően számol. 

E-WATT-CH

Hűtés energia igényének számítására szolgáló alprogram, az EKM egyszerűsített módszertanának megfelelően számol. 

E-WATT-LI

Világítás energia igényének számítására szolgáló alprogram, az EKM egyszerűsített módszertanának megfelelően számol. 

E-WATT-SOL

Napenergia termelés számítására szolgáló alprogram, tájolástól dőlésszögtől függően számol.

Elölnézet

Leírás E-WATT ST

Használata:

I. lépés

Azonosítás

A számolt eredmények tárolásához és az E-WATT HS programba történő beolvasáshoz egy azonosítóra van szükség. Ez gyakorlatilag bármilyen megnevezés vagy számkód lehet, de célszerű megjegyezhető beszédes elnevezést használni.

pl. ftkn3800

f- fal

t- tégla

k- kisméretű

n- nincs szigetelve

38- falvastgság

00- szigetelés vastagsága

Az eredményfájlok a C:\E-solver\E-Solver EKM\Szerkezetek mappába kerülnek mentésre, innen olvassa be az eredményeket az E-WATT HS program.

II. lépés

Geometria

Az E-WATT ST programban a geometriát koordináta értékekkel (X; Y) kell megadni. Ez a falvastagság két határoló felületének megadását jelenti, ahol az első hat értékpár a belsőfelület (x1-x6; y1-y6) a második hat értékpár a külsőfelület (x7-x12; y7-y12). Végül a felületre történő kiterjesztéshez a Z koordinátamegadása is szükséges. A koordináták megadása cm mértékegységben történik.

pl. 38 cm vastag, 1 m2 f elületű fal esetében:

x1=0 - y1=0; x2=0 - y2=20; x3=0 - y3=40; x4=0 - y4=60; x5=0 - y5=80; x6=0 - y6=100;

x7=38 - y7=0; x8=38 - y8=20; x9=38 - y9=40; x10=38 - y10=60; x11=38 - y11=80; x12=38 - y12=100;

z=100

III. lépés

Hővezetési értékek

A program 6 rétegben (x irányban egymásra) 5 szektorban osztja fel az előzetesen megadott geometria alapján a falat. Ez összesen 6x5= 30 kis téglalapot jelent, ezeken a téglalapokon belül találhatók a rúdelemek. A 6 réteg azonos vastagságú 1 réteg vastagsága 1/6-a a teljes vastagságnak, pl. 30 cm falvastagság esetén egy réteg vastagsága 30/6=5 cm. Az egyes szektorok vastagsága eltérhet, de minden esetben a szektor vastagság 1/6 része a rétegvastagság. A teljes falszakaszban 30 hővezetési értéket kell megadni.

Annak érdekében, hogy ne kelljen minden esetben 30 hővezetési értéket megadni, 3 külön elrendezésből (elemtérkép) lehet választani:

1. homogén rétegek. (6 hővezetési érték megadásával)

2. homogén rétegek tartó elemmel. (12 hővezetési érték megadásával)

3. általános (30 hővezetési érték megadásával)

Az előválasztás sorszám alapján kell elvégezni, a SZERKEZETT TIPUS üzenetablak megjelenése után.

A kiválasztás után automatikusan jelenik meg az Elem 1 adatbeviteli ablak, ahol az első réteg hővezetését kell megani, majd a további rétegeket az előválasztásnak megfelelően.

Mivel az egyes rétegek vastagsága alapvetően állandó, ezért korrigálni kell a pontosabb méret megadásához , a korrekciót viszont figyelembe kell venni a kezdeti falvastagság tervezésénél.

A járatos anyagok jellemző hővezetési tényezőit a jobb oldalon a látható táblázatok egyikében meg lehet találni.

Két példa a megadásra. Az egyik esetben 30 cm blokktégla fal 5 cm hőszigeteléssel, a másik esetben fa gerendásfödém a gerendák között üveggyapot szigeteléssel szerepel.

pl.

I. teljes falvastagság 30 cm tégla, 5 cm hőszigetelés, 2-2 cm vakolat, ami összesen 39 cm. Ebben az esetben összesen 5 rétegünk van, a két külső réteg a vakolat, a fal és a hőszigetelés, a fal 30 cm és célszerű az arányok alapján úgy megadni, hogy ez 3 réteg legyen ebben az esetben 3x10 30 cm, ez alapján 10 cm legyen 1 réteg vastagsága. Ekkor a szigetelés rétegét 0,5-es korrekcióval a vakolati rétegeket 0,2-es korrekcióval pontosan tudjuk megadni a vastagságokat. A geometria kezdeti vastagsága tehát 6x10 60 cm legyen.

Előválasztás: 1 sorszámú (homogén rétegek)

Megadása:

Elem 1: 0,93 W/m2K; Elem 2: 0,64 W/m2K; Elem 3: 0,64 W/m2K; Elem 4: 0,64 W/m2K; Elem 5: 0,04 W/m2K; Elem 6: 0,93 W/m2K;

Elem 1 és Elem 6: vakolati rétegek

Elem 2- Elem 4: blokktégla fal

Elem 5: hőszigetelés

A hővezetés értékek után a vastagság korrekciós értékek megadása következik.

1. réteg: 0,2

2-4. réteg: 0 (ha nincs korrekció a 0-át kell használni, nem 1-et!

5. réteg: 0,5

6. réteg:0,2

II. a teljes falvastagság 4 cm deszka, 16 cm fa gerenda (vagy 16 cm hőszigetelés), 4 cm deszka, ami 4+16+4= 24 cm. Mivel a 6 réteg felbontható 2x4=8 cm deszka és 4x4=16 cm gerenda rétegre, ezért vastagság korrekcióra most nem lesz szükség.

Előválasztás: 2 sorszámú (tartó elemmel)

Megadása:

Elem 1: 0,18 W/m2K; Elem 2: 0,24 W/m2K; Elem 3: 0,24 W/m2K; Elem 4: 0,24 W/m2K; Elem 5: 0,24 W/m2K; Elem 6: 0,18 W/m2K;

Elem 1 és Elem 6: deszka

Elem 2- Elem 5: fa gerenda

Elem 7: 0,18 W/m2K; Elem 8: 0,04 W/m2K; Elem 9: 0,04 W/m2K; Elem 10: 0,04 W/m2K; Elem 11: 0,04 W/m2K; Elem 12: 0,18 W/m2K;

Elem 7 és Elem 12: deszka

Elem 8- Elem 11: gyapot hőszigetelés

Ezt követően lehetőség van szabvány szerinti korrekciós tényezők megadására, hőmérséklet, nedvesség avulás.

IV. lépés

Hőmérsékletek megadása

I. lépésben a belső hőmérséklet megadása történik. Tb belső hőmérséklet ablakban.

II. lépésben havi bontásban a külső hőmérsékletek megadása történik. Itt a külső határoló tér lehet szabad környezet, fűtetlen épületrész (13°C átlag hőmérséklettel), és talaj.

A megadás 3 részben történik.

Elsőnek a hónap ablak jelenik meg ide kell megadni a hónap sorszámát, értelem szerűen az 1 a január, a 2 a február, stb.

Ezt követően jelenik meg a határoló térre vonatkozó ablak, itt sorszámot kell megadni,1. külső környezet, 2. fűtetlen zárt tér, 3. talaj.

A külsőkörnyezet választása esetén az adott hónap átlagos külső hőmérsékletének megadása szüksége, a másik két esetben automatikusan tovább lép a program. A javasolt külső hőmérsékleti adatok a jobb oldalon található táblázatból kiolvashatók.

V. lépés

Csomópontok és fizikai jellemzők megadása

A csomópont lényegében a kontakt felületeket jelenti, amelyek az egyes szerkezeti elemek csatlakozásai pl. fal és födém között. Anyag alapján 5 típust lehet (a szokásos sorszámozott választás szerint megadni: 1. fa; 2. kerámia; 3. beton; 4. vasbeton; 5. fém. 

Első lépésben az érintkező felület hosszát kell megadni. Itt viszont figyelni kell, mert a megadás az x koordináta szerinti egységre vonatkoztatva adható meg. Amennyiben 1 értéket adunk meg, abban az esetben a hossz 1xX lesz. Ez gyakorlatilag a vonal menti hőhíd hossza.

Második lépésben történik az érintkező szerkezet anyagának kiválasztása. A kiválasztott anyag és a geometria sajátosságok alapján a program a vonal menti hőveszteséget kiszámolja.

pl. a fal alul beton alapra épült, felül beton födém található. ebben az esetben a javasolt 2*X éptéket megadni, amennyiben a teljes magasság a valós belsőmagasság. A hossz érték megadásnál 2-t kell megadni, Az anyagnál a 3. beton érintkező anyag 3-as számát kell beírni.

A fizikai jellemzők megadásánál a fal átlagos sűrűségi értékét és a helyiség belső relatív páratartalmát kell megadni. A sűrűséget külön kell számolni.

VI. lépés

Eredmények

Az eredmények szálszerűen a fölső mezőben jelennek meg, az eredő ellenállás értékek havi bontásban, a hőátbocsátás, a tömeg és a vonal menti hőveszteség adatai.

Alatta pedig grafikusan ábrázolva látható a falvastagságban ábrázolva.

VII. lépés

Rétegek hozzárendelése

Az E-Watt ST a hagyományos értelemben nem rétegrend szerinti (egyszerű hőellenállás számító program), ezért a rétegrendet külön lehet hozzárendelni a számításhoz. Abban az esetben ha szeretnénk rétegeket megadni, akkor a RÉTEGEK gomb választásával tehetjük meg azt. 

6 réteg megadására van lehetőség, illetve amennyiben van tartószerkezetei elem, annak szélességi és magassági méretének és hőátadásának megadásával lehet kiegészíteni a rétegrendet. A rétegek megadásánál a réteg elnevezését, a réteg valós vastagságát és a hővezetési tényezőt (W/mK) kell megadni. 

A rétegek megadás után a program egyszerű ellenőrzést végez (az-az hagyományos módon elvégzi a hőellenállás számítást), amennyiben az eltérés nem haladja meg a 20%-ot a program a rétegeket kiírja és a feladat befejezhető. Amennyiben az eltérés a 20 %-os értéket meghaladja automatikusan visszaküld az 1. réteg megadásához, és addig nem enged tovább még megfelelő rétegrendet nem adunk meg. Ezzel biztosítva, hogy a valóságnak megfelelő szerkezetet definiáljon a felhasználó és a tanúsítási folyamatba jelentősebb hiba ne jelentkezzék.

Leírás E-WATT HS

Használata:

I. lépés

Azonosítások, alapadatok

Az E-WATT HS programban egyszerre egy zónához tartozó hőigény számításokat lehet elvégezni. Egyben az egyes zónákhoz tartozó adatokat is itt kell megadni: alapterület, hőmérséklet, stb. 

Az adatokat sorrendben a következőképp adjuk meg: PROJEKT AZONOSÍTÓ (azonos a munka megkezdésekor az E-Solver EKM felületén megadott azonosítóval) , ZÓNA AZONOSÍTÓ (z1-z5 ig javasolt megadni, később ezzel azonosítóval tudjuk az egyes gépészeti számításoknál a zóna számított értékeit meghívni), RENDELTETÉS KIVÁLASZTÁSA (az E-WATT szoftverekben alkalmazott sorszámos kiválasztással, 1 tanúsítvány, 2 tervezés, 3 referencia lehetőségek közül), ZÓNA ALAPTERÜLET, ZÓNA MAGASSÁG, ZÓNA SZINTEK SZÁMA, ZÓNA PARANCSOLT HŐMÉRSÉKLET. 

A rögzített adatok ellenőrzésére ZÓNA ADATOK ellenőrző ablak jelenik meg. Közvetlen ez után a program ennek a honlapnak a SZERKEZET oldalát nyitja, meg ahonnan az előre elkészített szerkezet azonosítók kiválaszthatók és bemásolhatók a szerkezetek megadásánál.

II. lépés

Szerkezetek megadása

A programban vízszintesen 9 opcionális választási lehetőség jelenik meg, amelyből 8 a határoló szerkezetek típusát jelent, az utolsó pedig a TOVÁBB opció, amivel le lehet zárni a szerkezet megadási részt, illetve amennyiben a zóna adatok ellenőrzésénél hibát fedeztünk fel egyből ezzel kell továbblépni kilépéshez. A 8 szerkezet: FAL É (északi fal), FAL D (déli fal); FAL K-N (a keleti és nyugati falak megadása, itt később arányszámot kell megadni az irányok szerinti méretarány alapján), Tető; FÖDÉM, BELSŐFAL, PADLÓ, LÁBAZAT. Az adott szerkezet azonosítóját a korábban megnyílt SZERKEZET weboldalról vagy az E-WATT ST programban megadott azonosító használatával tudjuk megadni. Az azonosítás után meg kell adni a szögeltérést, abban az esetben ha van nyílászáró a nyílászárót ez után tudjuk definiálni. Végül a szerkezeti elem kiosztását kell megadni, ami abban az esetben, ha a weboldalról adjuk meg lehet a m2-ben meghatározott felület, mivel az ott meghatározott szerkezetek 1 m2 felülettel vannak mentve.

FONTOS!

Amennyiben a szerkezeti elem a jó és a kiváló szintek követelményértékének nem felel meg, abban az esetben korszerűsítési javaslatokat kell tenni, amire közvetlen itt van lehetőség. A korszerűsítési javaslat esetében a méret és hőtechnikai jellemzők alapján a program ellenőrzi, hogy az később valóban megfelelhet-e a követelményeknek, amennyiben nem felel meg azt jelzi. 

A FAL típusú és a TETŐ szerkezeti elemek adatainak megadása közben lehet 2-2 nyílászáró típust méreteivel és jellemzőivel meghatározni. A nyílászáró keret és üvegezés jellemzőit az oldal megjelenő listában található sorszámokkal kell megadni a szokásos sorszámozott választás módszerével. Abban az esetben, ha egyéb keretet vagy üvegezést választunk, a nyílászáró adatlapján található hőátbocsátási értékeket és leírását (pl. PVC 5 légkamrás) külön be kell írni a megjelenő ablakba.

Minden nyílászáró jellemzőinek megadása után ellenőrzi a jó és kiváló követelményeknek történő megfelelést is a program és szükség esetén korszerűsítési javaslatot kell tenni, közvetlen a szerkezeti adatok megadása után, a megfelelőséget ebben az esetben is ellenőrzi a program.

Amennyiben az E-WATT HS programban minden zónára sikerült a szerkezeti számításokat elvégezni a szerkezet számító programok melletti TOVÁBB gombbal lehet a gépészeti rendszerek számításaiva folytatni a munkát.

Leírás E-WATT HE

Az E-WATT HE programban elsőként a PROJEKT AZONOSÍTÓ és azon belül a számítandó zóna meghívása történik. Egy projekt azonosítóhoz 5 zóna tartozhat. A zóna adatok beolvasása után egy üzenetablakban a program kiírja a számított fűtési hőigényt ellenőrzésként. Amennyiben az érték helyes folytassuk a munkát, amennyiben nem, válasszuk egyből a megjelenő opciók közül a Tovább lehetőséget és lépjünk ki.

A megjelenő opciók a fűtési rendszer fő készülék jellemzői szerint jelennek meg. Gázkészülék, Hőszivattyú, Villamos, Távhő, Egyéb készülékek. Ezek közül kell választani. 

A következő lépésben az oldalt elhelyezett táblázatban található sorszámokkal a készülék jellemzőjét kell megadni.

Ezek után, kell sorban megadni a fűtési rendszer jellemzőit, a megadás sorszám szerinti választással történik.

Megadandó jellemzők: 

Hőleadó, elhelyezkedése, típusa.

Hőtároló elhelyezkedése, típusa.

Keringetés szivattyú jellemzőivel.

Szabályozás típusai.

Az egyes jellemzők sorrendben jelennek meg, kiválasztásukon végig kell menni, hogy ne maradjon ki semmi.

A kiválasztási folyamat, előbb üzenetablakban megjelennek a lehetőségek sorszám szerint. Majd a beviteli ablakba kell a sorszámot megadni.

Amikor valamennyi jellemzőt megadtunk, a program megvizsgálja, hogy a jó és a kiváló követelménynek az eredmény megfelel-e. Amennyiben nem hasonlóan a jellemzőkhöz sorszámozott választással kell megadni a korszerűsítési javaslatot, amihez megjegyzés is írható a választást követően megjelenő ablakba, amennyiben nem írunk megjegyzést tovább lehet lépni. A korszerűsítési javaslatokon a készüléktől a hőleadón keresztül a szabályozásig minden ponton végig kell menni, hogy itt sem maradjon ki semmi.

Leírás E-WATT-HV

Az E-WATT HV programban elsőként a PROJEKT AZONOSÍTÓ és azon belül a számítandó zóna meghívása történik. Egy projekt azonosítóhoz 5 zóna tartozhat. A zóna adatok beolvasása után egy üzenetablakban a program kiírja a számított HMV előállítás hőigényét ellenőrzésként. Amennyiben az érték helyes folytassuk a munkát, amennyiben nem, válasszuk egyből a megjelenő opciók közül a Tovább lehetőséget és lépjünk ki.

A megjelenő opciók a HMV ellátási rendszer fő készülék jellemzői szerint jelennek meg. Gázkészülék, Hőszivattyú, Villamos, Távhő, Egyéb készülékek. Ezek közül kell választani.

A következő lépésben az oldalt elhelyezett táblázatban található sorszámokkal a készülék jellemzőjét kell megadni.

Ezek után, kell sorban megadni a HMV ellátási rendszer jellemzőit, a megadás sorszám szerinti választással történik.

Megadandó jellemzők:

Elosztás, elhelyezkedése, típusa.

Tárolás elhelyezkedése, típusa.

Keringetés szivattyú jellemzőivel.

Szabályozás típusai.

Az egyes jellemzők sorrendben jelennek meg, kiválasztásukon végig kell menni, hogy ne maradjon ki semmi.

A kiválasztási folyamat, előbb üzenetablakban megjelennek a lehetőségek sorszám szerint. Majd a beviteli ablakba kell a sorszámot megadni.

Amikor valamennyi jellemzőt megadtunk, a program megvizsgálja, hogy a jó és a kiváló követelménynek az eredmény megfelel-e. Amennyiben nem hasonlóan a jellemzőkhöz sorszámozott választással kell megadni a korszerűsítési javaslatot, amihez megjegyzés is írható a választást követően megjelenő ablakba, amennyiben nem írunk megjegyzést tovább lehet lépni. A korszerűsítési javaslatokon a készüléktől a hőleadón keresztül a szabályozásig minden ponton végig kell menni, hogy itt sem maradjon ki semmi.

Leírás E-WATT AS

A program az épületben működő légtechnikai rendszerek számítására készült egyszerű módszer szerint. Az E-WATT AS működése hasonló az E-Watt HE és E-WATT HV programokhoz. 

Leírás E-WATT CH

A program az épületben működő hűtő rendszerek számítására készült egyszerű módszer szerint. Az E-WATT CH működése hasonló az E-Watt HE és E-WATT HV programokhoz.

Leírás E-WATT LI

A program az épületben működő világítási rendszerek számítására készült egyszerű módszer szerint. Az E-WATT LI program.....

Leírás E-WATT SOL

A program az épületre telepített napelemes rendszerek számítására készült egyszerű módszer szerint. Az E-WATT SOL program.....

Leírás E-Solver EKM dokumentáció Onedrive alapú használat.

Az E-Sover EKM rendszerben az eredménydokumentum, Office felületen készül. Az E-Solver EKM program egy .csv kiterjesztésű fájlba menti az összes adatot és eredményt. Attól függően, hogy mennyi zónára bontottuk az épületet, külön sablonfájl állrendelkezésre. A zónának megfelelő excel sablonokba a beolvasás fülre olvasható be a .csv fájl. A sablonfájl cellái hivatkoznak a beolvasás fül megfelelő celláira.

Leírás

Az eredmények beolvasása után 4 helyen kell kép fájlokat beolvasni. Az előlapon, épület típus, a hőigény fülön az egyes határoló szerkezeteknél, napelem esetén a termelésigörbét, és az épület fotódokumentációját.

Ezek után 2 eredmény fájl készíthető, pdf fájl minden esetben készítendő, tanúsítvány készítés esetén, a feltöltendő xml fájl az xml fülön generálódik. Az xml fülön a feltöltendő fotók és a pdf fájl makróval futtatásával illeszthető a megfelelő helyre.

Az xml fül tartalma másolandó sablon.xml fájlba (itt szükség esetén még formázandó).  

XML fájl!